Paulik Antal
parlamenti szlovák nemzetiségi szószóló

Folytatódik a parlament tavaszi ülésszaka

2021.04.19.

Folytatódik a parlament tavaszi ülésszaka

Paulik Antal: - Az elmúlt két hét mozgalmasan telt. Majdnem úgy, mintha a pandémiát már magunk mögött tudhatnánk. Folytatódik a parlament tavaszi ülésszaka, és rendszeresen találkozunk kollégáinkkal a Magyarországi nemzetiségek bizottsága ülésein. Igaz, hogy a plenáris ülések továbbra is a lakosság Covid-tól való megmentésére irányuló kormányzati lépésekről szóló nézetek ütköztetésével kezdődnek, ugyanakkor az is látható, hogy az oltási folyamat, valamint a beoltottak számának növekedése fokozatosan teret nyit a társadalmi-gazdasági élet egyéb kérdéseinek a megvitatására.

Ahogy az lenni szokott, a plenáris ülés előtt számos törvényt nyújtott be a kormány, elsősorban a felsőoktatási intézmények finanszírozási és irányítási modelljének megváltozása terén. Az egyetemek többsége ugyanis állami igazgatás alól alapítványi igazgatás alá kerül. Bár az alapítványok nem kormányzati-, hanem magánszervezetek, alapítványok lesznek, az állam mégis megőrzi meghatározó befolyását és a benyújtott törvényjavaslatok egyrészt meghatározzák a vagyont, amely az állam tulajdonából az alapítványhoz kerülnek, valamint szabályozzák is a létrehozott szervezetek státuszát, jogait és kötelezettségeit. Amint arról legutóbb is írtam, a Nemzetiségi bizottság ebben a folyamatban elsősorban azoknak az intézményeknek a sorsát figyeli, amelyekben nemzetiségi pedagógusképzés folyik.

A benyújtott törvények között a felsőoktatásra vonatkozóakon kívül, néhány oktatással kapcsolatos törvény módosítására vonatkozó javaslat, valamint egyes hivatali eljárások egyszerűsítésére vonatkozó módosító kezdeményezés is szerepelt. A Nemzetiségi bizottság álláspontját ezzel a két módosítással kapcsolatban, a bizottság tagjai megbízása alapján a plenáris ülésen én képviseltem. Ami az oktatási törvény és számos más törvény módosítását illeti, nem történt olyan változás, amelyek közvetlenül kapcsolódnának a közoktatás nemzetiségi részével. Mindazonáltal mindig fontosnak tartjuk, hogy a közoktatás jogi hátteréről szóló vitát arra használjuk, hogy a plenáris ülésen olyan szempontokat mutassunk be, amelyek egyébként nem merülnének fel. Vagyis az oktatás nemzetiségi szempontból fontos vonatkozásait. Hiszen a mi felszólalásaink nélkül aligha hangzanának el a parlamentben olyan mondatok, mint „a nemzetiség, amely a közoktatás keretein belül nem képes önmagát reprodukálni, fokozatosan elveszíti identitásának talán legfontosabb elemét, a nyelvét”.

A másik törvénymódosítási javaslat a mi szempontunkból azért volt fontos, mert a külföldre utazásról szóló törvény módosítása feljogosítja a nemzetiségi állampolgárokat arra, hogy útleveleikben nevük az adott nemzetiség nyelvén is szerepeljen. Ennek a lehetőségéért már tíz éve dolgozunk. Ezért is volt érdekes számomra, amikor a módosításról szóló vitában az összes parlamenti frakció hozadékként értékelte e rendelkezést és egységesen támogatták. Köszönetet mondtam nekik a támogatásukért, valamint kiemeltem ennek változásnak a fontosságát, mert „…ha elfogadjuk azt a tényt, hogy a névhez való jog az emberi méltóságból eredő alapjog, hiszen a név az adott ember identitását is kifejezi…” akkor ezt az új lehetőséget ideje volt a nemzetiségi törvényen túl ebben a törvényben is deklarálni.

Anton Paulik

Vissza