24/2020

 Ezek a hetek az oktatási és nemzetiségi törvény módosítása, valamint a jövő évi költségvetés előkészítése jegyében telnek. A nemzetiségi törvény módosításáról korábban már többször írtam a jegyzeteimben. A javaslat most, elfogadása előtt utoljára került a plenáris ülés elé, és továbbra is a Parlament valamennyi frakciója támogatja. Ami a most előterjesztett közoktatási törvény módosító javaslatát illeti, nemzetiségi szempontból azok a pontok fontosak, amelyek garanciaelemeket tartalmaznak a nemzetiségi önkormányzatok számára az iskolák fenntartói felé, hogy az iskolákban tervezett szervezeti vagy tartalmi változások esetén ismét újra biztosítva legyenek azon jogaik, amelyek a legutóbbi módosítás során kikerültek a szövegből. Mivel az általunk javasolt változtatások szerepelnek a benyújtott javaslatban, a nemzetiségi bizottság egyhangúlag támogatja annak elfogadását.
A múlt héten a kormány törvényjavaslatot nyújtott be a 2021-es állami költségvetésről. A benyújtott kormányzati javaslatban a koronakrízis miatt a nemzetiségi célokat szolgáló költségvetési keretek összességében csaknem egyharmadával csökkennek a jelenlegi költségvetéshez képest. És ez annak ellenére történik, hogy a nemzetiségi bizottság az országos nemzetiségi önkormányzatokra és intézményeikre költségvetési elemek emelésére vonatkozó javaslatai - már harmadik éve - nem értek célba. Az ezen a területen való előrelépés érdekében a nemzetiségi bizottság az egyes országos nemzetiségi önkormányzatok igényei alapján kidolgozta saját módosító javaslatát, amelyről most fogunk tárgyalni a különböző minisztériumok képviselőivel és a következő plenáris ülésen kívánjuk bemutatni. Remélem, hogy a gazdasági nehézségek ellenére képesek leszünk érvényesíteni legalább az alapvető, jogos, vagy jogilag megalapozott emelési igényeket.
Az utóbbi napokban tanúi lehettünk a védőintézkedések fokozatos enyhülésének a társadalom és a munkahelyek működésében is. Már látjuk, hogy - nyilván a nyilvánosság, elsősorban a gyermekes családok nyomására - mégiscsak lehet nyári gyermektáborokat szervezni. Nem lesz könnyű, hiszen a központi állami támogatásokat az idei évre visszavonták. Nehezen lehet pénzt találni az iskoláink költségvetésében is, és ezért tényleg nem tudom, hogy a tanárok, illetve az iskolák vezetése hogy fogják ezt megoldani. Sajnos mi is csak sok szerencsét tudunk nekik kívánni, más lehetőség most szélesebb körben sem látható.
A védőintézkedések enyhülésének része lesz, hogy júniusban újra visszatérek a fogadóóráim normál rendjéhez. Tehát pénteken, június 12-én, Békéscsabán leszek a Szlovák Kultúra Házában, úgyhogy aki találkozni szeretne velem, 11.00 és 15.00 óra között elérhető leszek az ottani irodámban. A nyári hónapokban, júliusban és augusztusban fogadóórák nem lesznek, remélem, hogy szeptembertől újra találkozhatok rendszeresen minden hónapban a szlovák önkormányzatok, társadalmi szervezetek vagy intézmények képviselőivel, Budapesten és Békéscsabán egyaránt.
Június 4-én Magyarország megemlékezett az első világháború utáni békeszerződés aláírásának napjáról. A parlamentben emlékülésre került sor, amelyen felszólalt a köztársasági elnök és a képviselők nyilatkozatot fogadtak el a dokumentum aláírásának 100. évfordulója alkalmából. Nekünk, magyarországi szlovákoknak is meg kell emlékeznünk arról az aktusról, amely valóban meghatározta nemzetiségünk fejlődését az elmúlt száz évben. Én magam, a békeszerződés következményeiről szóló cikkben megírtam a véleményemet az idei Náš kalendárban, majd ennek rövidített változata megjelent a Ľudové noviny hasábjain is. Remélem, hogyha olvasták, a cikk többségükben egyetértést váltott ki. Amennyiben nem, kérem, írják meg nekem álláspontjukat a luno.hu vagy az oslovma.hu honlapjain, ahol ezt az anyagot szintén elolvashatják.