10/2019
Kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka. A munkánk tartalma most megváltozik; lényegesen többször kell részt vennem a plenáris üléseken és a nemzetiségi bizottság ülésein. A jelenlegi parlamenti ülés első napjainak programjában több törvény is szerepelt a felsőoktatással kapcsolatban, de ezeknek nincs közvetlen nemzetiségi vonatkozása, a Corvinus Egyetem állami egyetemi rendszerről az újonnan alapított alapítványira történő átvitelével kapcsolatosak. Mint általában, ha valami változik az oktatásban, most is komoly vita alakult ki a kormánypártok és az ellenzék között. Mindig nagy érdeklődéssel követem az összes iskolai, felsőoktatási kérdést, mert bár közvetetten, de általában hatással vannak a mi iskoláinkra is, vagyis a szlovák ifjúság oktatására. Tehát a néha éles kritikák, vagy intenzív eszmecserék ellenére, most is örülök neki, hogy ennek a részese lehetek, és kialakíthatom a véleményemet a javasolt tervezetről.
A múlt hét elején a kormány újabb kétéves jelentést nyújtott be a nemzeti kisebbségek 2015-2017 közti helyzetéről. A kormány ezirányú kötelezettségét, hogy ezeket a jelentéseket elkészítse, a nemzetiségi törvény tartalmazza. Miután az anyag elkészült, a jelentés tartalmát a bizottságok (köztük a nemzetiségi bizottság is) két fordulóban tárgyalják, majd a Parlamenthez is benyújtják, amely szintén két fordulóban megvitatja, és végül - a kiegészítésre irányuló javaslatokkal, vagy azok nélkül - a plenáris ülés elfogadja az anyagot, amely aztán megjelenik az interneten és nyomtatásban is. Ezeknek a kétéves jelentéseknek köszönhetően a nemzetiségi politika területe talán a magyarországi kormánypolitika fejlődésének legjobban és legrészletesebben dokumentált része.
Sajnos pont a jelentésről szóló vita első napján nem voltam jelen, mert éppen aznap ülésezett a Szlovák - Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság Pozsonyban. Ez volt a bizottság 14. ülése és ezeken az üléseken mindkét fél számára összegyűltek ajánlások. Éppen ezért az ülések egyre hosszabbak, hiszen a tagok az összes régebben elfogadott ajánláson végigmennek és kiértékelik ezek teljesülését. Ezek az ajánlások lényegében a nemzetiségi élet összes területét érintik a nyelvhasználattól kezdve az oktatáson és kultúrán át, a különböző szervek és szervezetek együttműködésének kérdéseiig. Annak ellenére, hogy az elfogadott ajánlásokat a kormányoknak kell végrehajtaniuk, mégis olyan érzésem van, hogy a vegyes bizottsági ülések jegyzőkönyveinek tartalma nagyobb figyelmet érdemelne a média és a nyilvánosság részéről.
Mivel közeleg a tavasz, a báli szezonnak is a végén járunk. Azért a harminc évvel ezelőtt alapított Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete (MaSzFiSz) közgyűlésén való részvételem alkalmával jelen tudtam lenni a csabai szlovákok farsangi bálján is. A hangulat olyan volt, amilyennek lennie kell, az emberek hosszú órákon át szórakoztak, tehát a bál értékes találkozási lehetőségeket biztosított mindannyiunk számára.
Ahogy arról már írtam, ebben az évben zajlanak a nemzetiségi önkormányzati választások. A Magyarországi Szlovákok Szövetsége a választásokra való előkészület első találkozójára meghívott Szügyre, ahol alkalmam nyílt kissé leporolni a jelenlévő Nógrád megyei, elsősorban nemzetiségi képviselők választásokkal kapcsolatos ismereteit. Ahogy megállapítottam, van érdeklődés ezek iránt a találkozók iránt, hiszen sokan közülünk nem emlékezünk pontosan, hogy zajlottak ezek a választások öt évvel ezelőtt. Erről tanúskodik a másik találkozó is Békés megyében, ahol a megyei szlovák önkormányzat szintén találkozóra hívott engem a helyi szlovák önkormányzatok tagjaival. A választási előkészítési szabályok rövid összefoglalása után mindkét helyen érdekes beszélgetést folytattunk egyrészt a választási szabályokról, másrészt arról, hogy hogyan és mire kell felkészülnünk a községekben vagy városokban. Ezeken a találkozókon is múlik, hogy szlovákjaink számára mennyire lesznek sikeresek a nemzetiségi választások.