10/2020

Gyakran hallom, talán mások is, hogy Békéscsaba a magyarországi szlovákok fővárosa. Eddig nem gondoltam bele abba, hogy mit is jelent ez, természetesnek vettem, viszont az utóbbi pár hónapban egyre inkább megéreztem az igazságát. Az utóbbi két hétben két nemzetközi jelentőségű rendezvényen vettem részt, valamint két fontos találkozóm is volt ott. És ez csak az elmúlt két hét.
A két nemzetközi jellegű rendezvény egyikén, a Békéscsabai Szlovákok Szervezete szervezésében három 2020-as szlovák kalendárium került bemutatásra; a csabai, az alföldi és a szlovákok világkalendáriuma. Mivel mindhárom évkönyv tartalma közvetlenül érint minket, magyarországi szlovákokat is, fontosnak tartom, hogy az érdeklődők, köztük a Ľudové noviny újságírói előtt is, részletesen bemutatták őket.
A másik nemzetközi összetételű rendezvény egy kétnapos tudományos konferencia volt, amelyet a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete alapításának 30. évfordulója alkalmából rendeztek, ahol a közösségünkben végzett tudományos kutatás első asszonya, a kutatóintézet alapítója, Gyivicsán Anna professzor asszony jelentős jubileumát is ünnepeltük. Mivel maga az intézet úgy is, mint intézmény és a dolgozói is, nagyon sokat tettek azért, hogy minden dokumentálva, feldolgozva és publikálva legyen abból, ami a magyarországi szlovákok nyelvéből, történelméből, néprajzából és a népi kultúrájából fennmaradt, úgy gondolom, hogy ez a rendezvény nemcsak nemzetközi jellegű volt, hanem rendkívüli jelentőséggel is bírt a nemzetközi tudomány és - természetesen - a mi közösségünk szempontjából is.
E két hétben találkoztam a Békés megyei képviselő-testület elnökével, valamint a Megyei Önkormányzat főjegyzőjével is. Az első találkozó elsősorban azért volt fontos, hogy a városban és a megyében végzett tevékenységemről tájékoztassam az elnök urat. Hogy tudjunk egymásról, hiszen a különböző megyei programokon találkozunk és eddig nem nyílt lehetőségem hivatalosan is bemutatkozni neki és elmondani részvételem lényegét. A Megyei Önkormányzat főjegyzőjével, mint szakértővel, aki közelről látja a jelenlegi gyakorlatot és a belőle következő problémákat, együtt dolgozunk egy új finanszírozási és elszámolási rendszer kidolgozásán a nemzetiségi önkormányzatok számára. Nem lesz könnyű, de hiszem, hogy fokozatosan sikerül csökkenteni a nemzetiségi testületek bürokratikus terheit.
A csabai programok mellett munkám megkezdődött a Parlamentben is. Bár az utóbbi napok napirendi pontjai között nem szerepelt olyan, amely a nemzetiségeket közvetlenül érintette, többen közülünk, nemzetiségi szószólók közül, részt vettünk a plenáris üléseken. Ezenkívül informális találkozónk volt az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségének tagjaival. Ezen az informális találkozón átvettük ezeknek a hónapoknak az aktuális feladatait, mint például az egyes nemzetiségek nemzetiségi választásokkal kapcsolatos tapasztalatai, a jövő évi költségvetés, vagy a szintén jövő évi népszámlálás előkészítése. Megegyeztünk abban, hogy mindhárom említett kérdés mindannyiunk számára rendkívül fontos, ezért aktívan és egységesen fogunk eljárni a választások tapasztalatainak kiértékelésekor csakúgy, mint a költségvetés és a népszámlálás előkészítése során. A választások tapasztalatait már minden nemzetiség összegyűjtötte, míg a következő évi költségvetés nemzetiségi tételeire vonatkozó javaslatokat a Nemzetiségi Bizottság elnöke gyűjtötte össze ezekben a napokban. Készül egy kormányrendelet is a népszámlálás előkészítéséről, amelybe a nemzetiségi önkormányzatok elnökei nyújtják be közös álláspontjukat az összeírás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos nemzetiségi elvárásaikról. Bizottságunk feladata, hogy teljes súlyunkkal támogassuk ezeket a kezdeményezéseket.