12/2019

 Ahogy azt már korábbi jegyzeteimben is jeleztem, ezek a napok sokkal aktívabban teltek, mint a korábbiak. A parlament plenáris ülésén második körben megvitatták a Magyarország területén élő nemzetiségek 2015 és 2017 közötti helyzetéről szóló jelentést. Új dolgok nem hangzottak el, így mind a kijelölt bizottságok, mind a teljes plenáris ülés értékelése szerint objektív és átfogó a jelentés. Hasonlóan értékelte az anyagot a mi bizottságunk is, tehát a következő szavazáson valószínűleg nem vár ránk nagy meglepetés.
A kétéves jelentés mellett az országgyűlés megvitatta azokat a javaslatokat, amelyek bár nem függnek össze a nemzetiségek helyzetével, mégis érdekesek lehetnek a szlovák olvasók számára. A szlovák-magyar határon Dunakiliti és Doborgaz (Dobrohošť), valamint Őrhalom és Ipolyvarbó (Vrbovka) közötti két híd építéséről szóló törvényekről is szó volt az ülésen. Az általános vita során az építés ellen szóló észrevételek nem hangzottak el.
Ezen a héten ülésezett a nemzetiségi bizottság is. Meghívtuk a nemzetiségi területért felelős ombudsman helyettes asszonyt, hogy számoljon be a hivataluk 2017-es tevékenységéről szóló jelentésről, amelyet most terjesztettek a parlament plenáris ülése elé is. Emellett tájékoztatott minket néhány más, a nemzetiségi jogok érvényesülést érintő vizsgálatairól is, mint például a közszolgálati médiumok, a filmgyártás, a nemzeti értékek (ún. hungarikumok) gyűjtésével összefüggő vizsgálatok, vagy mint a nemzetiségi alapú vállalkozások lehetőségeiről - a magyarországi szlovének mintagazdasága példája alapján. A fentieken túl beszámolt nekünk egy önkormányzat roma közösséghez tartozókkal szembeni negatív hozzáállásáról is egy családi temetés intézése során, illetve diákok hivatalos utazási számlájának megszerzése során felmerülő problémáról, - nem iskola, hanem alapítvány által szervezett nyári tábor résztvevőiként. Ahogy az a felsorolásból is látszik, az ülésen sok téma merült fel. A jelentések részletesek voltak és valamennyi jelenlévő érdeklődését felkeltették. Az ombudsman asszony és munkatársai megint nagyon értékes és profi munkát végeztek, amiről az érdeklődők is meggyőződhetnek az ombudsmani hivatal honlapján.
Az immár szokásos fogadóóráim harmadik körét is magam mögött tudhatom úgy Budapesten, mint Békéscsabán. A főváros környéki szlovákok személyes találkozó iránt való érdeklődése nem nő, azonban az Országos Szlovák Önkormányzat épületében mindig van mit megvitatnunk az országos testület munkatársaival vagy az elnök asszonnyal. Ezért ezek a találkozók már csak ebből a szempontból is hasznosak. Mivel az elnök asszonnyal egy sor közös programunk és kezdeményezésünk van, ezért most is kihasználtuk ezt az alkalmat ezek megvitatására.
Békéscsabán kicsit más a helyzet. Eddig mindig bejelentkeztek beszélgetésre a helyi vagy regionális médiumok képviselői. Ez alkalommal a behir.hu hírportál riporternője keresett fel és a szószólói szerepemről és feladataimról érdeklődött, illetve a fogadóóráim első tapasztalatairól. A másik oldalon pedig a megyében működő szlovák önkormányzatok is az érdeklődnek a személyes találkozó iránt. Most a medgyesegyházi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöknője jött el, a falujukban tervezett programra hozott meghívót és érdeklődött a Szlovákiában végezhető nyelvi tanfolyamokon való részvételi lehetőségekről. Emellett még bejelentkeztem a csabai szlovák iskolába is, hogy ott is konzultáljak az igazgatónővel és az intézmény óvodájának vezetőjével. Az igazgató asszony kihasználta a lehetőséget és segítséget kért három ügyben, amit - természetesen - meg is ígértem és igyekezni is fogok segítséget nyújtani neki, illetve az intézmény tanulóinak. Ezeknek a kezdeményezéseknek a tartalmáról akkor számolok majd be, ha már konzultáltam az illetékesekkel, illetve ha történik előre lépés velük kapcsolatosan.