26/2020

 2020. június 16-án szavazott a Parlament a nemzetiségi törvény módosításáról. A módosítás előkészületeiről már több alkalommal is írtam, de most, hogy ezt a ránk, magyarországi nemzetiségekre nézve nagy jelentőséggel bíró törvény módosítását el is fogadták, részletesebben írnék róla. A 2011. évi nemzetiségek jogairól szóló törvény összesen 163 paragrafust tartalmaz. A jelenlegi módosítás 48 paragrafusból áll, amelyek ötven paragrafusban jelentenek változást. Ez a törvény majdnem harmada, ahol a korábbi tapasztalatok vagy a nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezése alapján elég jelentős változtatásokat kellett végrehajtanunk a nemzetiségi terület jogi háttérének javítása érdekében. A változások túlnyomó többsége a nemzetiségi önkormányzatok működését és jogait érinti. Kevesebb, de nem kevésbé fontos változtatást fogadtunk el a nemzetiségi oktatás területén, a módosítások töredéke vonatkozik a kultúra területére. De vegyük sorban, a legfontosabb módosításokat.
Számos változás pontosítja a törvény már eddig is létező, de nem teljesen egyértelmű rendelkezéseit. Meghatározzák a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályainak kötelező tartalmát, pontosan megmagyarázzák a nyilvános ülés fogalmát, valamint azt az eljárást is, amely szerint a nemzetiségi bizottság bírósághoz fordulhat a helyi önkormányzatok törvényben foglalt kötelezettségeinek nem teljesülése esetén. Szintén bővül a helyi és a nemzetiségi önkormányzatok közti szerződés kötelező tartalma, ami - remélem - megkönnyíti a helyi nemzetiségi önkormányzatok képviselői életét a két ülés közötti időszakban is.
A mostani módosítás szerint oktatási intézmény nemzetiségi önkormányzat általi átvétele esetén, az önkormányzat tulajdonába kell, hogy kerüljenek az adott iskola működéséhez szükséges épületek, az infrastruktúrával együtt. Az eddigi vagyonkezelési joggal szemben ez egyértelműen előrelépést jelent. Az országos önkormányzatok az új szabályozás értelmében az illetékes miniszterrel való megállapodást követően szociális gondozási intézményeket is létesíthetnek és tarthatnak fenn. Noha a törvény eddig is tartalmazta ennek a jognak egyfajta csíráját, nem szólt létesítésről és irányításról, csak átvételről. Továbbá a módosítás pontosítja annak a lehetőségét, hogy egy országos testület, különböző feladatokhoz tanácsnokot válasszon, és tartalmazza a díjazásának mértékét is. És, ami valószínűleg a jövő évi népszámlálás után lesz aktuális, az országos önkormányzatoknak a nemzetiségi választások kihirdetésekor nyilatkozniuk kell arról azokban olyan településekben, ahol még soha nem volt egy adott nemzetiségű önkormányzat, indokolt-e az adott nemzetiségi közösség jogainak képviseletére választott testület létrehozása.
Az oktatásra vonatkozó változtatások közül kiemelném a nemzetiségi oktatás új, iskola előtti, ún. kiegészítő formáját, azokon a településeken, ahol a nemzetiségi gyermekek száma nem éri el az önálló óvodai csoport létrehozásához szükséges létszámot, ahogy azt is, hogy az ún. művészeti általános iskola programjai iskoláinkban végre elismerhetők nemzetiségi programként. A kultúrában megváltoztattuk a kulturális intézmények alkalmazottainak nemrégiben külön törvény által elfogadott besorolását, amely elrendelte, hogy ezek a munkavállalók közalkalmazotti státusz helyett a Munka Törvénykönyve alá tartozzanak. Mostanra látom, hogy a nemzetiségi törvény főbb pontjai sem férnek el a rendelkezésemre álló helyen. Ez csak megerősíti azt, hogy ez a változás valóban meglehetősen terjedelmes.