Paulik Antal
parlamenti szlovák nemzetiségi szószóló

16/2019

Ahogy legutóbb írtam, ezekben a hetekben a parlament nem ülésezik, ezért a bizottságunk sem ül össze rendszeresen. Ezt a szünetet próbálják kihasználni a parlamentközi baráti csoportok, illetve a mi esetünkben az albizottságok is. Mivel néhány parlamentközi baráti csoport tagja is vagyok, a múlt héten részt vettem a Kínai-Magyar Baráti Csoport aktuális ülésén. Ebbe a csoportba elsősorban azért jelentkeztem, mert abban az időben, amikor különböző minisztériumokban dolgoztam, többször volt alkalmam tájékoztatni a kínai delegációt a magyarországi nemzetiségi politika alapelveiről és eredményeiről. Az volt a benyomásom, hogy volt egyfajta érdeklődés az ilyen csoportok részéről a mi tapasztalataink iránt. Aztán utánaolvastam, hogy a nemzetiségek aránya Kínában is a népesség 6-8 %-át teszi ki, pont úgy, mint nálunk, ezért gondoltam, hogy talán én is kaphatok információkat a kínai nemzetiségi politikáról ezen a csoporton keresztül.
Az említett ülésen a Kínai Népköztársaság nagykövete és a Magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára tájékoztattak a szocialista Kína létrejöttének, illetve a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok létrejöttének szintén 70. évfordulója alkalmából tervezett programokról. Ahogy Kínában, úgy Magyarországon is társadalmi rendezvények sorozatával emlékeznek e két évfordulóra. Magas szintű politikai látogatások zajlanak, közös postai bélyeg kiadására kerül sor a két ország közti diplomáciai kapcsolatok létrejöttének emlékére, mindkét közszolgálati televízió dokumentumfilmet készít a másik országról. Ezért, ha olvasóim érdeklődnek a Föld legnépesebb országa történései iránt, kövessék figyelemmel a híreket, amelyek májustól kell, hogy intenzívebben foglalkozzanak a KNK megalakulásának 70. évfordulójával kapcsolatos eseményekkel.
Ezekben a napokban tartotta ülését az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságának Köznevelési, kulturális és egyházügyi albizottsága. Annak ellenére, hogy a három albizottság közül ez az egyetlen, amelynek nem vagyok a tagja, mégis, a közoktatás az összes nemzetiség számára alapvető fontosságú, ezért az üléseiken rendszeresen részt szoktam venni. Ezúttal a szakmai képzés változásairól tájékoztattak, amelyek lehet, hogy közvetlenül nem érintik a nemzetiségi oktatást, de az általános iskolás tanulóink többsége ebben az irányban folytatja tanulmányait, ezért gondolom, számunkra is fontos, hogy ismerjük e terület terveit és jövőjét.
Az Országos Szlovák Önkormányzat elnökasszonyával és hazai szlovák szervezeteinkkel, amelyek meghívnak minket, folytatjuk az októberi nemzetiségi önkormányzati választások előtti információs kampányunkat is. A múlt héten lehetőségem volt találkozni a budapesti szlovák nemzetiségi önkormányzatok tagjaival és összefoglalni nekik az idei választásokra vonatkozó információkat, amelyek már a rendelkezésünkre állnak. Csakúgy, mint a korábbi tájékoztató találkozók résztvevői, a budapestiek is leginkább attól tartanak, hogy nem találnak elegendő számú megfelelő jelöltet. Emellett üdvözlik azokat a változásokat, amelyek megkönnyítik szavazatuk nemzetiségi listára történő leadását, főként azt az újítást, hogy ugyanabban a választókörben lehet szavazni, ahol a helyi önkormányzatok tagjaira. Ezen a találkozón a résztvevők már hangosan vitatták meg a közös országos jelöltlista összeállításának lehetőségét. Ez azonban a jelölő szervezetek feladatkörébe tartozik, ezért azt, hogy ők hogyan gondolkodnak erről a kérdésről, később, a nagy jelölő szervezetek közgyűlései után fogjuk megtudni.
Ahogy arról a korábbi jegyzeteimben írtam, a nemzetiségi óvodapedagógusok és az általános iskolai tanárok hiányának problémáját egyre jobban érzi az összes nemzetiség. Nagy várakozással fogadtam a Szarvasi Tanítóképző meghívását, ahol a főiskola vezetősége minden évben tájékoztató találkozót tart nemzetiségi tanszékei, az országos nemzetiségi önkormányzatok és az utóbbi időben a nemzetiségi szószólók számára is. Mivel a nemzetiségi ösztöndíjak bevezetésével legalább a tanulmányok anyagi körülményei javultak, kíváncsian várom, hogy a főiskola is tervezi-e ezeknek a szakoknak a népszerűsítését. A találkozó eredményeiről legközelebb számolok be.