Paulik Antal
parlamenti szlovák nemzetiségi szószóló

06/2020

 Amint az előző jegyzeteimben említettem, az elmúlt két hétben ülésezett a nemzetiségi törvény módosításának előkészítésével megbízott munkacsoport. A csoport tagjai jóváhagyták a korábban előkészített anyagot, amelyet a Miniszterelnökség legújabb megkeresésére állítottunk össze, hogy ott, a várakozásaink szerint, bedolgozásra kerüljön a kormány módosító tervezetébe. Ezúttal 16 pontban javasoltunk változtatást, elsősorban a tavalyi választások során és röviddel az azután szerzett tapasztalatok alapján.
Arról is írtam, hogy olyan gazdálkodási szabályok kialakítása a célunk a nemzetiségi önkormányzatok számára, amelyek elsősorban a dotációk elszámolásánál és ellenőrzésénél csökkentenék a bürokrácia szintjét, ugyanakkor lehetővé tennék, elsősorban az országos nemzetiségi önkormányzatok számára, hogy pénzügyi tartalékokat hozzanak létre az év vége (pénzügyi év) és az új költségvetés elfogadása közötti átmeneti időszakra. Ilyen tartalékképzés hiányában az olyan önkormányzatoknál, amelyek saját intézményekkel rendelkeznek, bármikor előállhat az a helyzet, amikor egy előre nem látható esemény folytán nem képesek eleget tenni az említett intézményekkel szemben fennálló kötelezettségeiknek. Úgy tűnik, megtaláltam a megfelelő embert a szakmai alapok kidolgozására, és hiszem, hogy márciusban be is tudjuk nyújtani a jogi háttér megváltoztatásáról szóló a javaslatot a Pénzügyminisztérium részére.
A nemzetiségi törvény módosításakor nem véletlenül említettem meg a tavalyi nemzetiségi választásokat. Sokan az olvasóim közül is tanúi voltak a választási irodák felkészületlenségének, a szavazólapok kiadásának vagy a lepecsételésük körüli hiányosságoknak, stb... Mivel az ilyen tapasztalatok gyakorlatilag valamennyi nemzetiségnél felmerültek, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága idei első ülését ennek a témának (is) szenteli.
Talán még emlékeznek arra, hogy a regisztrált szlovák választók száma a választások előtt átlépte a tizenkétezres határt és végül 12 402 főnél állt meg. Közvetlenül a választások után örültünk annak, hogy a választók 72,51 százaléka el is ment szavazni. Tehát a választásokon 8 993 fő vett aktívan részt. Nos, de innentől nagyon komoly kérdések merültek fel. A választási körzetek adatai alapján, közel kétszázzal kevesebb szavazólap került kiadásra, mint a bejelentett részvételi arány alapján kellet volna. Összesen csak 8 803 lapot adtak ki. Hogy az előzetesen bejelentett aktív szavazók közül majdnem kétszáz miért nem kapott szavazólapot, arról nincs információnk. Még ennél is kínosabb az érvénytelen szavazatok száma. A leadott 8 803 szavazatból 1 482 (16,84 %!) volt érvénytelen, ami a szavazás új szabályok szerinti összetettségének figyelembevételével is váratlanul magas szám. Az érvénytelen szavazatok hasonló arányát rögzítették a német és a roma nemzetiség esetében is.
A fentieken kívül más kérdések is felmerültek a tavalyi országos választások előkészítésével kapcsolatban, amelyek felkeltették a nemzetiségi jogokat is vizsgáló ombudsmanhelyettes, Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet figyelmét is, aki szintén elkezdte gyűjteni az adatokat a választási folyamat tervezett ellenőrzéséhez. Remélem, hogy a választások előkészítéséért és lefolytatásáért felelős hatóságainktól elégséges választ vagy magyarázatot kapunk a felvetéseinkre, és hogy a tapasztalatok és az ombudsman vizsgálata alapján a következő választásokra a felmerült problémákat is meg tudjuk oldani.