08/2020

 Az előző jegyzeteimet abban a reményben fejeztem be, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága első ülése után már világossá válik, hogyan történhetett, hogy az októberi választásokon az érvénytelen szavazatok száma még magasabb határt ért el, mint korábban. Ezenkívül az országos nemzetiségi önkormányzatoktól további információkat kaptunk a helyi választási hatóságok munkájának szervezeti hiányosságairól. Arra számítottunk, hogy az ülésen részt vesznek a Nemzeti Választási Iroda kompetens képviselői és válaszokat fogunk kapni az elküldött kérdésekre. Ez nem így történt, értesítést kaptunk, hogy a választási iroda még dolgozik a választás folyamatáról szóló jelentésén, amelyet a parlament elé kell terjesztenie. Tehát a nemzetiségi választások körüli problémákat egy későbbi ülésen fogjuk megvitatni.
Ugyanakkor magunk mögött tudjuk az idei első rendes bizottsági ülést, ahol egyrészt elfogadtuk a 2020-as tavaszi plenáris ülés munkatervét, és - mivel a választások után vagyunk - meghívtuk négy nemzetiség újonnan megválasztott országos elnökét - az örmény, a lengyel, a roma és a román országos nemzetiségi önkormányzatokét -, hogy mutatkozzanak be és ismertessék szándékaikat és céljaikat erre a választási ciklusra.
(Természetesen a többi most megválasztott elnököt is meghívjuk a további bizottsági ülésekre.)
Az elkövetkező hónapokra összesen kilenc ülést terveztünk. Ezen ülések programjában (ismét) tájékoztató találkozót tervezünk a Nemzeti Választási Iroda elnökével a tavaly októberi országos választásokról, valamint tervezzük a Központi Statisztikai Hivatal elnökének meghívását, hogy tájékoztasson minket a jövő évi népszámlálás előkészítéséről - természetesen, a készülő kérdőív nemzetiségi kérdéseivel kapcsolatban. A programban szerepel módosító javaslat elkészítése és benyújtása a nemzetiségi és a választási törvény, valamint esetlegesen a jövő évi költségvetésről és a következő évi költségvetés elkészítéséről szóló törvény vonatkozásában. Szándékunkban áll meghallgatni a Bethlen Gábor Alapkezelő vezérigazgatójának az idei nemzetiségi támogatási programokról szóló jelentését, és megvitatjuk az ombudsman 2019. évi tevékenységéről szóló jelentését.
A bizottság munkatervében csak azokra a pontokra számíthatunk, amelyek már most is előre láthatóak. Munkánk gyakorlata azonban megtanított minket arra, hogy rugalmasan reagáljunk az eseményekre a parlamenten belül és kívül egyaránt, így valószínűleg ezekből az ülésekből több lesz, ahogy az ülések napirendi pontjainak száma nőni fog. Mindannyian számos programon veszünk részt országszerte, különféle impulzusokat kapva közösségünk tagjaitól, amelyek közül néhány általános jellegű, ezért összehangolt fellépést vagy válaszokat igényelnek valamennyi nemzetiség képviselőitől.
Ilyen esetekben természetesen az adott témát megvitatjuk üléseinken, és szükség esetén javaslatot teszünk a kérdés jogi hátterének megváltoztatására, vagy felvesszük a kapcsolatot az illetékes hatóságokkal a felvetett kérdések megoldása érdekében. Mert vannak olyan dolgok, amelyeket csak országos, központi szinten lehet megoldani, politikusokkal vagy minisztériumokkal együttműködve.