38/2019
Közelednek az önkormányzati és a nemzetiségi választások. A Ľudové noviny szerint még 32 napunk van, ami azt jelenti, hogy tegnapelőtt 16 óráig kellett leadni a támogató aláírásokat és a jelöltek neveit a helyi szlovák önkormányzatokba. A megyei és országos listákat tegnap 16 óráig kellett leadni a megyei választási irodákban vagy a Nemzeti választási irodában. Ahogy a Nemzeti választási iroda honlapján található adatokat követem, a jelölés folyamata a szlovák községekben zavartalanul zajlik, 561 regisztrált jelöltünk van, ebből 545 helyi, míg a többiek azok akik, vagy a megyei listán (is) indulnak, vagy az Országos Szlovák Önkormányzatba (OSZÖ) jelöltetik magukat. Mindent összevetve, egy helyi lista körüli bizonytalanságok ellenére, végül megyei önkormányzatokat is ugyanannyit választunk, mint öt évvel ezelőtt. A választások előtti közös eljárásról szóló megállapodásnak köszönhetően pedig a szlovákoknak csak egy országos listája lesz.
Ezek jó hírek. Remélem, hogy az országos társadalmi szervezetekkel való széleskörű együttműködésnek köszönhetően a jövőben továbbra is többé-kevésbé egységesek maradunk, és hogy az OSZÖ közgyűlésein, valamint a következő ciklusban is folytatódik a jövő békés építése. Már csak azért is, mert a Rákóczi úton lévő volt evangélikus templom jövőjének kérdését a közeljövőben végre meg kell oldani. Ez a befektetés, amely - ha valóban a saját kezünkbe kerül - nyugalmat és mindenki szoros együttműködését igényli, akinek fontos nemzetisége jövője Budapesten. Nagy feladat lesz ez számunkra, amely másrészt megoldaná a szlovák intézmények helyhiánnyal kapcsolatos problémáit a fővárosban.
De a helyi és a megyei önkormányzatoknak is van mit javítaniuk az együttműködésen, vagy jobban mondva e szervezetek egyes tagjainak összhangján. Helyben, tehát a falvainkban, ahol az emberek, a szlovák választók közvetlenül ismerik a szlovák önkormányzatok tagjait, nem mindegy, hogy mennyire ismerik el és támogatják a tagok munkáját. Az elmúlt hónapok beszélgetései alapján arra jutottam, hogy ezen van mit javítani. Az, hogy aránylag gyakran hallottam, hogy volt tagok nem akarnak az önkormányzatban maradni és fiatalabbak, vagy egyáltalán - mások nem is érdeklődnek és fogalmuk sincs arról, hogy mi zajlik ezekben a választott testületekben, mind ezt az észrevételemet támasztja alá. Mindezt annak ellenére, hogy lényegében az összes nemzetiségi önkormányzat évente több rendezvényt szervez és kötelező éves közgyűlést, illetve közmeghallgatást is tart. Ebből, legalább is számomra az következik, hogy javítani kell a választókkal való kommunikációt, hogy a következő választások előtt ne álljon elő olyan helyzet, amikor az utolsó pillanatban kell jelölteket keresni.
Olyan esetekkel is találkoztam, amikor egyes helyi szlovák önkormányzatok tagjai egymás közt sem kommunikáltak. Minek következtében néhány önkormányzat meg is szűnt, illetve néhány szlovák testület tagjai annyira összekülönböztek, hogy nehéz volt őket rábeszélni arra, hogy egyáltalán folytassák, hogy legalább hét helyi jelöltet segítsenek találni. Olyan esetre is emlékszünk, amikor egyetértés hiányában szlovák önkormányzatok idő előtt megszűntek, néhányat aztán az elmúlt választási időszakban meg sem alapítottak. Mivel ezekben a községekben most is gyakorlatilag ugyanazok az emberek indulnak, a helyi választók bölcsességén múlik, hogy visszajelzést adjanak nekik, hogy együttműködést várjanak el tőlük, vagy, mivel, ahogy már írtam, ők ismerik őket közvetlenül, olyan összetételt válasszanak a szlovák testületekbe, amelytől nyitottságot várnak el az együttműködésre. Bízzunk benne, hogy a szlovák választók okosak és tesznek érte, hogy ne újuljanak meg a nézetkülönbségek néhány szlovák önkormányzat keretében, hogy a helyi szlovák testületek minden választott tagja szeme előtt a jó lebeg, mint cél, nemzetiségünk számára.