04/2020

 A parlament épülete még mindig üres. Egészen február közepéig a munkánk a tavaszi ülésre való előkészületekben nyilvánul meg. A tavaszi tervezés során az előzetes törvényalkotási terv szerint három, a nemzetiségek jogait közvetlenül érintő törvénymódosító javaslatot kellene megvitatnunk. Az első helyen közülük a nemzetiségi törvény jelenleg márciusra tervezett módosítását emelném ki. Ahogy arról már többször írtam, ez a módosítás szinte folyamatosan készül, a Miniszterelnökség és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága is dolgozik rajta. A különbség a két szerv megközelítésében az, hogy míg a Miniszterelnökség pontosításokat és kisebb szövegjavításokat szándékozik tenni, addig a nemzetiségi bizottság mélyebb és lényegibb módosítások javaslatát kívánja előkészíteni. Együttműködünk, de egyelőre nem lehet tudni, ki és milyen javaslatot nyújt be végül a parlament elé.
A másik két, a kormány által készített javaslat sem kevésbé fontos nemzetiségünk számára. Az egyik az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi 175. törvény módosításáról szól. Mivel a társadalmi szervezetek, többek között mint jelölő szervezetek, fontos szerepet játszanak a nemzetiségek életében, úgy gondolom, hogy aktívak leszünk a javaslat megvitatásában is, és igyekszünk biztosítani, hogy a jelenlegi törvényben biztosított jogaink ne sérüljenek és ne szűküljenek.
A következő készülő törvényjavaslat, amelyet tartalmaz a kormány előzetes jogalkotási programja, már a 2021-es költségvetésre vonatkozik. Ez a 2021-es állami költségvetés előkészítéséről szóló törvénytervezet. Ez a törvény a központi állami szervek, a költségvetési szervezetek és az önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó éves, különféle kiigazításokat tartalmazza, beleértve a nemzeti önkormányzatokat is.
Már kétszer próbáltuk ezen a törvényen keresztül elérni a nemzetiségi önkormányzatok jogállásának módosítását, elsősorban a gazdálkodás terén. Itt javasoltuk, hogy a gazdálkodó szervezetek két típusán kívül - a költségvetési szervezeteken és önkormányzatokon kívül - a törvény ismerje el az ilyen szervezetek egy külön fajtáját, a nemzetiségi önkormányzatok körét. Mindeddig ez nem ment át, bár a múlt évben ígéretet kaptunk a Pénzügyminisztérium képviselőjétől, hogy ha kidolgozzuk e terület gazdálkodásának sajátos szabályait, a minisztérium hajlandó lesz erről tárgyalni. Dilemmát az okoz, hogy a költségvetés mellékleteibe kellene-e ezeket a módosításokat illeszteni, vagy visszatérni a múltba, amikor is a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodását kormányrendelet szabályozta.
Noha a kormány jogalkotási programjának éves tervében nem szerepel, már évek óta az adott év tavaszi ülésének végén szokták benyújtani Magyarország következő évre szóló központi költségvetéséről szóló törvényének tervezetét. Ez azt jelentené, hogy ez év júniusa táján számolhatnánk ezzel a tervezettel is. Tehát a mi bizottságunk is már tavasz elején, legkésőbb áprilisban elő kell, hogy készítse a nemzetiségi tevékenységek következő évi támogatásaira vonatkozó tervezetét, természetesen valamennyi nemzetiségi szervezettel és önkormányzattal együttműködésben.
Mindezek alapján látszik, hogy ebben az időszakban is van mit tennünk. Még január közepén összeül a nemzetiségi törvény módosításának előkészítésével megbízott munkacsoportunk, és szintén ebben a hónapban készülök szakértőkkel találkozni, hogy a nemzetiségi önkormányzatok irányítására vonatkozó speciális szabályok kidolgozásában segítsenek nekünk. És a társadalmi eseményekről még nem is írtam, amelyekből a báli szezonban minden hétvégére jut néhány.