Paulik Antal
parlamenti szlovák nemzetiségi szószóló

A választási ciklus utolsó jegyzetei

2022.04.04.

A választási ciklus utolsó jegyzetei

Paulik Antal: - Március 31-én lejár a magyarországi szlovákok országgyűlési szószójaként a négy éve elnyert mandátumom. E sorokat harmincadikán írom, tehát ebben a választási ciklusban ezek az utolsók. Az ember nem is gondolná, milyen gyorsan eltelik a négy év két parlamenti választás között. Amikor megállapodtunk hetilapunk főszerkesztőjével arról, hogy minden második héten megírom jegyzeteimet a parlamentben végzett munkámról, voltak nálam gyakorlottabb külsős cikkíróik, akik figyelmeztettek, nem lesz olyan egyszerű, mint elsőre tűnhet. Ma már én is tudom. De megtanultam rendszeresen írni olyan hetekben, sőt hónapokban is, amikor az országgyűlés szabadságon volt, sőt, olyankor is, amikor a világjárvány miatt karanténban voltunk és nem elég, hogy a parlament nem ülésezett, de még rendezvényeink sem voltak. Nehéz és tanulságos időszak volt.

De most térjünk vissza az elmúlt két hét eseményeihez! Folytattuk tavaszváró kulturális körutunkat a választások jegyében, de ezeken a találkozásokon túl is volt lehetőségem részt venni közösségünk rendezvényein. A Békés megyei szlovák önkormányzat Kardoson tartott közgyűlését. Meghívtak engem és az Országos Szlovák Önkormányzat elnökét, Hollerné Racskó Erzsébetet, hogy tájékoztassuk a jelenlévőket az ugyancsak közeledő népszámlálásról. Mivel a népszámlálás eredményei közösségeink, elsősorban a helyi nemzetiségi önkormányzatok életét meghatározzák a következő tíz évre, nem mindegy, hogyan sikerül a magyarországi szlovákokat felkészítenünk arra, hogy minél nagyobb számban vallják meg nemzetiségüket, anyanyelvüket, vagy legalább kötődésüket nagyszüleik nyelvéhez. Ezért is mentem el örömmel, és azon túl, hogy tájékoztattam a megyében működő önkormányzatok tagjait, meghallgattam Szarvas város címzetes főjegyzőjének ismertetőjét a népszámlálási felkészülésükről. Szavai szerint ők már készülnek, keresik a népszámláló biztosokat. Ezek kiválasztása során ügyelnek a helyi szlovák szervezetekkel való együttműködésre is. A program keretében átadták az idei „Békés megye szlovákságáért” kitüntetést, amelyet a hosszú évekig a békéscsabai szlovák iskolában tanító Pavol Žibrita és az Eleki Szlovákok Szervezetének elnöke, Döme Tibor vehetett át. Kihasználva a lehetőséget, gratuláltam nekik én is.

A már említett kulturális körút második felében ellátogattunk Dabas-Sáriba, Békéscsabára és az utolsó állomásunk Budapest volt. Mind a három, illetve négy rendezvényre nagyszámú érdeklődő jött el, akik magas színvonalú kulturális programot tekinthettek meg. Sáriban a helyi énekkar mellett felléptek a helyi és az ecseri tánccsoport, ami már önmagában is megadta a találkozó hangulatát. A közönség lelkesen fogadta a Tarsoly népzenei együttest is. Csabán a tótkomlósi ifjúsági fúvószenekar készített fel a körút legnagyobb számú közönségét a találkozó színvonalára. Gyönyörűen énekeltek és zenéltek nekünk a Strapce citerásai, és - ahogy mindig - szülőfalum Kétsoprony Horenka kórusa is.

Budapesten két találkozónk is volt. Délelőtt az egykori alföldi politikus Áchim L. András mellszobránál emlékeztünk meg a kormány képviselőjével együtt Áchim hagyatékáról, majd estefelé zenés - táncos rendezvénnyel zártunk, Banda - Vajda - Parádé címmel. A Banda Slovakia zenekar magas színvonalú világzenét produkált - ami, mint kiderült, lényegében népzene elektromos hangszereken játszva. A zenekar programjában virtuóz táncosok is felléptek. A jelenlévő reakcióitól megkönnyebbültem, mivel nem tudhattuk előre, hogyan reagálnak a mi rendezvényeinken eleddig szokatlan programra. Végül a teljes idei kultúrkörúttal kapcsolatosan csak annyit tennék hozzá az eddig írottakhoz, hogy a megjelentek jól szórakoztak mindenhol, és aki nem jött el, csak sajnálhatja távolmaradását. Ezúton is mindenkinek köszönöm, aki akár mint néző, vagy mint fellépő részt vett a rendezvényeken.

Egyelőre tehát ennyit. Legalább egy hónapra búcsúzom a Ľudové noviny és az oslovma.hu honlap olvasóitól azzal, hogy a választásokat követően kiderül, hogy az országgyűlési szószólói munka mellett folytatom-e a jegyzetek írását is.

Anton Paulik

Vissza