28/2019

Az utóbbi két hét annak ellenére mozgalmas volt, hogy eredetileg a parlament június 15-ig ülésezett volna. Azonban, immár hagyományosan, ezt a napot követően rendkívüli ülésen vitatja meg az Országgyűlés a következő, 2020. évi költségvetés javaslatát, valamint az azt előkészítő törvény tervezetét. Párhuzamosan e két törvény vitájával a rendkívüli ülés napirendjére került több más törvény-tervezet, amelyek közül nemzetiségi szempontból a köznevelési törvényt módosító javaslat volt.
Mivel minden szempontból fontos szabályozókról van szó, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága mindhárom említett törvényjavaslathoz módosító, pontosabban kiegészítő-módosító javaslatot készített elő. A jövő évi költségvetéshez kapcsolódó kezdeményezésünkkel összefüggésben a bizottság elnöke, Ritter Imre korábban sajtótájékoztatót is tartott, talán kicsit korán, mert - ahogyan az azóta láthatóvá vált, a tájékoztatón bemutatott, az országos nemzetiségi önkormányzatokkal egyetértésben javasolt jövő évi költségvetés-emelés összege lényegesen csökkent, és ennek megfelelően változott a korábbi javaslat belső struktúrája is. Azonban még így is ígéretes a javaslat, azaz várhatóan a jövő évi költségvetésben is feljebb léphetünk egy fokkal a nemzetiségi kezdeményezések finanszírozásában.
Ami a másik, a jövő évi költségvetést előkészítő törvényt illeti, abban azt kezdeményeztük, hogy a nemzetiségi önkormányzatok részére kerüljenek kidolgozásra egyedi szabályok az állami támogatások odaítélése, felhasználása és elszámolása vonatkozásában. Jelenleg ugyanis (részben) olyan előírások vonatkoznak rájuk, mint a települési önkormányzatokra, miközben párhuzamosan azok a szabályok is, amelyek a költségvetési szervekre. Éppen ezért lehet a nemzetiségi önkormányzatoknak olyan érzésük, hogy a gazdálkodásukkal összefüggésben, lényegében az „önkormányzás” mint olyan, kikerült a rendszerből. Sajnos ez a javaslatunk nem ment át a kormányzati szűrőn, ugyanakkor a Pénzügyminisztérium képviselője a módosító javaslatunk tárgyalásakor jelezte, hogy nyitottak egy - a mi területünket érintő - rendszer kidolgozására, és új kezdeményezést várnak, illetve egy olyan írásos javaslatot, amit meg lehet majd vitatni. Július 1-jei felszólalásomban ezért a nemzetiségi bizottság nevében jeleztem, hogy az ősz elején előkészítjük a kért írásos javaslatot, ami a megbeszéléseink alapja lehet.
A köznevelési törvény egyéb, nemzetiségi szempontból kevésbé lényeges módosítás mellett, abban változott volna, hogy eltűnne belőle minden olyan a nemzetiségi önkormányzatokat (is) érintő jogosultság, ami a nemzetiségi iskolák vezetői kinevezéséhez kapcsolódik. Kezdeményezésünkre a nemzetiségi önkormányzatok ezirányú jogosultságai mégis benne maradnak a szabályozásban, amit végülis sikernek könyvelhetünk el. Vagyis ezek a hetek kétarcúak voltak. A nemzetiségi szféra finanszírozása szempontjából nyertünk is, meg nem is, míg a köznevelési törvénnyel nem nyertünk ugyan semmit, azonban úgy érzem, hogy a hatályos jogosultságok megőrzésével mégis elértünk valamit.