6/2019

Ez a tizedik jegyzetem. Kezdem megérteni azokat a barátaimat, akik múltbeli tapasztalataik alapján arra figyelmeztettek, hogy milyen nehéz lesz hosszútávon minden második héten tartalmas gondolatokkal megtölteni ezt a rovatot. Különösen abban az időszakban, amikor az országgyűlés szünetel. Mégis egyfajta örömöt érzek, amikor a gép elé ülök, hogy leírjam mindazt, ami a nemzetiségi politika azon szegletében történik, amelyre van rálátásom, illetve ami a magyar parlament nemzetiségi bizottságában zajlik.
Ahogy már írtam, a bizottság mellett munkacsoportot hoztunk létre a nemzetiségi törvény módosításának előkészítésére. Azóta kiderült, hogy ha a nemzetiségi törvény bármilyen módosításához hozzákezdünk, számos más hasonló jogszabályt is figyelembe kell venni, nem is beszélve a számtalan végrehajtási rendeletről. Akut problémának bizonyultak a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásával és elszámolási rendszerével kapcsolatos ismétlődő gondok. A költségvetési rendszer egyszerűen nem képes megérteni, hogy a nemzetiségi önkormányzatok a teljes önkormányzatiság szempontjából eltérnek a helyi önkormányzatoktól, főleg abban, hogy nem rendelkeznek önálló bevétellel. Állami támogatásból működnek és látják el feladataikat, miközben nincs akkora bevételük, hogy saját infrastruktúrát, saját irodát tudjanak üzemeltetni alkalmazottakkal, akik többek közt a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat is el tudnák látni. Ily módon - kétoldalú megállapodás alapján - ezeket a feladatokat a helyi önkormányzat apparátusa végzi.
A másik oldalon a nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó támogatási és elszámolási szabályok hasonlóak a költségvetési szervekéhez. Az önkormányzatiságnak ezáltal egyre kevesebb tere marad. Ez a legfontosabb kihívás, amelyet az önkormányzataink működése jogi hátterének módosításával kellene kezelnünk. Ugyanakkor minderre viszonylag kevés idő áll rendelkezésünkre, hiszen a jogalkotási program szerint a kormány az első félévben, március közepére tervezi a nemzetiségi törvény módosításának előterjesztését. Éppen ezért munkacsoportunk nagy erőbevetéssel dolgozik azon, hogy utolérjük a kormány törvényjavaslatát, és hogy a kormány által előkészített javaslathoz minden módosítást hozzá tudjunk adni, amelyet elengedhetetlenül szükségesnek tartunk az önkormányzatiság megőrzése érdekében. Eddig abban egyeztünk meg, hogy február elejére megfogalmazzuk saját javaslatainkat, hogy aztán be tudjuk mutatni az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége (ONÖSZ) tagjai számára is, hiszen ők is ilyen tervezeteken dolgoznak. A munkafolyamatok összehangolásával el kell kerülni az olyan megoldási javaslatokat, amelyek valamelyik nemzetiség számára elfogadhatatlanok lennének, vagy hogy párhuzamosan dolgozzunk, hiszen a cél és a határidő is közös, tehát hatékonyabb, ha az elejétől fogva együttműködünk az ONÖSZ szakértőivel is.
Eközben a január a báli szezon kezdetét is jelenti, valamint a társadalmi szervezetek üléseinek időszakát is. Erről tanúskodik a beérkező meghívók szép száma. Minden előzetes ígéretem ellenére, hogy igyekszem minél több ilyen rendezvényen részt venni, mégis a társadalmi szervezetek üléseit részesítem előnyben, amelyek már a választásokra készülnek, és ahol a résztvevők a parlament tevékenységéről szóló közvetlen információkban, ezen belül is a nemzetiségi bizottság tevékenységében érdekeltek. Így már ellátogattam a Dolina - Pestvidéki Szlovákok Regionális Egyesülete közgyűlésére és megígértem a részvételemet a Magyarországi Szlovákok Szövetsége regionális üléseire is. Tehát ezen a helyen is elnézést kérek azért, hogyha - idő és energia hiányában - nem veszek részt minden regionális bálon, amelyre már kaptam, vagy a jövőben fogok meghívást kapni.